Nem hiszek abban, hogy mindenki a saját örömét hajszolja a másikban. Nem hiszek abban, hogy mindenki öncélból áldozza fel a másikat a lehető legkisebb részvét nélkül a kielégülés, vagy a jólét oltárán. Kell, hogy legyen egy cseppnyi empátia mindannyiunkban, nem?
Nem akarok csak egy szám lenni senkinek az életében. Ma így döntöttem.
(apropó: Honnan tudhatjuk, pontosan mikor születik meg egy döntés?)
(apropó: Honnan tudhatjuk, pontosan mikor születik meg egy döntés?)
"(apropó: Honnan tudhatjuk, pontosan mikor születik meg egy döntés?)"
VálaszTörlésAmikor megalkottad képként a gondolataidban, és célként tűzted ki, hogy valóra váltod.
Költői kérdés volt, de ha már így alakult, válaszoljunk is rá. :) Szerintem lassan sejlik fel, sőt, sok döntésünk tudat alatt már ezer éve bennünk volt. A kérdés, hogy mikor döbbenünk rá, azaz: mikor születik meg?
TörlésA tudatalattid létrehoz egy képet. Ha elég elszánt vagy, és nagyon akarod az a dolgot, akkor öszekapcsolódik az akarattal, és célirányosan nekilátsz megvalósítani. Lásd feltalálók stb. Egy kérdés: szerinted létezik eredeti Picasso festmény? :) És még valami: jók az írásaid, a kritikus megjegyzések a szókimondás. Lássuk túl tudsz e jutni te is Önmagadon, le tudod e győzni azt a rendszert, amiben élsz, úgy, hogy közben el kell viselned környezeted, baráti köröd jelentős lemorzsólódását. MEg is tudod e élni ezt a nézetedet, vagy csupán szintén tudatalatt megmarad egyfajta mondern önreklámnak, amit később eldobsz és nem lesz több egy porosodó monitoron felugró, megszűnt látogatottságú blogoldal egyik gondolatától- Egy biztos: nem tudjuk megmondani előre jól döntünk e ha erre az útra lépünk rá, mindenesetre a szokványos és közhelyes életviteltől biztosan jobb. A kérdésedre a válasz, "mikor születik meg"...szerintem már te is tudod tudat alatt nem? :) Segítek: ..elkezdted írni ezeket a gondolatokat... véletlenül nem akkor született meg? :) A kérdés csak az, ahogy írtam feljebb, meg is tudod e alkotni?...
TörlésA döntés megszületett. A megvalósítás -minden reményem szerint- folyamatban van. Dolgozok rajta, hogy ne csak üres szavak legyenek ezek a leírt gondolatok, de mint fentebb írtam is, néha elbizonytalanodok, hogy egyszer engem is begyűr majd a "rendszer".
TörlésKöszönöm a pozitív visszajelzést! Sajnos nem mindig sikerül pontosan átadni, ami a fejemben kavarog. (Mit élhetett át szegény Picasso!:) )
Ez mindenkinek a maga döntése, van aki remekül leéli az életét úgy, hogy a többinek megfeleljen. Általában ezeknek az embereknek kell mindig a pozitív visszajelzés(nem rád céloztam), és ezek az emberek hibáztatnak mindent a kormányt a szomszédot, ha nem jönnek össze a dolgok. Viszont ha a "kitörést" választod, még mindig visszatérhetsz a nyájba :), ha megunod..tehát sok vesztenivalód nincs. Picassot azért írtam, mert egy jó példa arra, hogy a kép előbb a fejében született meg, tehát az az EREDETI kép, és amit vászonra vitt az "csak" egy másolat..magyarul ahogy megálmodta a képet, már egyértelmű volt, hogy az létre is jön fizikailag. Csak kitartás és rengeteg munka kellett hozzá. Szóval kitartás és ha nem megy újra kezdeni ameddig nem sikerül.
VálaszTörlésÉrtettem Picassot ;) Köszönöm!
Törlés