Itt kéne jönnie a "milyen szuper csilivili volt ez a kettőezer-tizenhárom" résznek, de nem írok ilyet, sose írtam, most se fogok. Csak annyi jön ide tanulságképp, hogy:
- mindkét oldalamra osztottak szívet,
- hiába lövöm fejbe magam háromszor, negyedjére is ugyanúgy fáj,
- hála azoknak, akik el tudnak viselni,
- bocs azoktól, akik nem, de rá vannak kényszerülve,
- levél nem repül, hogyha rátapostak,
- kiállni, kiabálni, merni, érezni és lépni,
- s örökké keresni a megfoghatatlant.
Még mindig túl sok a gondolat és kevés a tett
...de azért ez a kettőezer-tizennégy nem lesz olyan, hogy azt mondhasd rám: ül és vár.
...de azért ez a kettőezer-tizennégy nem lesz olyan, hogy azt mondhasd rám: ül és vár.
