Nézegeted magad a tükörben. Bámulod a hegeket az arcodon, és még saját magad sem tudod, mit mond a szemed. Talán azt, hogy minden seb beforr egyszer. Talán azt, hogy megérte. Megérte, mert erősebb lettél. Egy kicsit bölcsebb is. Talán azt mondja, hogy túl kellene lépni azon, hogy neked mindkét oldaladra osztottak szívet. Meg kellene ágyazni, bebújni az élet takarója alá, és merni nagyokat álmodni. "Van egy álmom" - ugyebár. Itt kezdődik minden. Merni álmodni, aztán tenni érte. Szóval mit is akarok én álmodni?
Az már megvan, hogy mit nem, de nem mehetünk neki rák-mód az ösvénynek! Hidd el nekem, hogy odafönt majd számon kérik, miért köpködtél nyelés-nyalás helyett. És akkor te majd bután bámulsz: tényleg...miért is?
Mérj fel távolságokat.
Írjál útinaplót.
Építs új templomokat.
Gyújts tüzet.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése